Gyurta Dániel: Minden rendben!

Egy hete olyan helyzettel szembesültél, amilyennel pályafutása során szerintem még sohasem...

Valóban, hiszen a római Hét domb-viadal utolsó napjának döntőit, az első kettő kivételével törölték, mert hatalmas vihar volt. Így aztán hiába jutottam be a kétszáz mell fináléjába, nem próbálhattam ki igazán magam, mivel az előfutamban inkább „fürödtem” egyet, hiszen a lényeg a döntőbe jutás volt.

Hogy érzed, mire lettél volna képes?

Bennem volt egy jó idő, 2:08-cal kezdődő, hiszen a verseny első napján nagyon jól ment a száz mell.

Ott a második lettél 1:00.32-es idővel – ezzel elégedett voltál?

Mindenképpen! Kifejezetten élveztem azt a döntőt, sajnos a litván ellenfelemet nem igazán láttam, de nem kesergek azon, hogy nem tudtam megelőzni őt, hiszen ez a száz mell kifejezetten biztató a jövőt illetően – a kétszáz tekintetében.

Vagyis hiába maradt el Rómában a kétszáz mell fináléja, azt mondhatod, jól halad a felkészülésed?

Szerintem előrébb tartok most, mint tavaly ilyenkor. Nyugodt felkészülésünk volt eddig, ezért pedig nem tudok elég hálás lenni a klubomnak. A csapatban kifejezetten jó a hangulat, semmiféle feszültség nincs az edzéseken, így pedig sokkal könnyebb elvégezni a kemény munkát.

Hogyan tudod rávenni magad minden nap az edzésekre?

Van előttem egy cél, annak érdekében pedig nem is olyan nagyon kell noszogatnom magam. Persze, vannak nehezebb napok, de olyankor is mindig átlendít valaki vagy valami a holtponton.

Elárulod, mi az a cél?

A riói olimpiára úgy szeretnék kiutazni, hogy ne csak kétszáz mellen, hanem százon is esélyesnek számítsak.

Mindezek figyelembevételével mi ad motivációt az augusztusi kontinensviadalra? Hiszen ott „csak” Európa legjobbjai lesznek ott.

Azért kétszáz mellen az európai mezőny is kifejezetten erős! Természetesen szeretném megvédeni az Európa-bajnoki címemet, de idén nagyon észnél kell lennünk, mert Eb ide vagy oda, tényleg a riói olimpia a cél. Vagyis meg kell találnunk az egyensúlyt, az összhangot az edzésmunkában is, hogy Berlinben ugyan esélyesként léphessek rajtkőre, ám mindeközben maradjon energiánk, erőnk a 2016-os játékokra is.

Közben zajlik a labdarúgó-világbajnokság – kinek szurkolsz?

Én a 2002-es vébé óta Argentínáért szorítok. Az akkori csapatból Batistuta és Crespo voltak a kedvenceim, ők ugyan már nem játsszanak a válogatottban, ettől függetlenül megmaradtam argentín-szurkolónak.